A barárok, a barátok

A barátok, a barátok facipőben járnak.
Azok élik vilggukat, akik ketten hálnak.
Lám én, szegény szolgalegény csak egyedül hálok,
Akármerre kaparászok, csak falat találok.

Mindenkinek van babája, csak énnékem nincsen,
Kinke kettő, kinek három, nekem egy szem sincsen.
Ha az Isten egyet adna, nagyon megbecsülném,
Kezét-lábát összekötném, s a füstre fel tenném.

Kiállották a karót, be is álltották.
A legények a javát mind kiválogatták.
Jutott neki is egy rongyos, mit csináljak véle,
Láncot kötök az orrába, hadd ballagjon véle.