Nincs magasabb a nagy égnél ; Erdő felöl dörög az ég ; Szeretném én azt megtudni ; Régi szeretőmért

nincs magasabb a nagy égnél
nincs nagyobb a szerelemnél jaj
mert akit a szerelem fog
nem kell annak semmi dolog jaj

mert engemet is megfogott
kell a kutyáknak a dolog jaj
a szerelem a szerelem
a szerelem sírba teszen jaj

nem kell engem tanítani
hogy kell szeretőt tartani jaj
megtanultam én azt régen
esztendeje múlt a télen jaj

aki kettőt-hármat szeret
azt megszólját az emberek jaj
de én csak egyet szerettem
mégis eleget szenvedtem jaj

erdő felől dörög az ég
mondd ki rózsám szeretsz-e még
ha nem szeretsz azt is mondd ki
ha nem szeretsz azt is mondd ki
bátran ha kérdez valaki
bátran ha kérdez valaki

felkelt már a hajnalcsillag
kelj fel rózsám mert megvirradt
dehogy kelek még hajnal sincs
szerelmünknek még vége sincs

tudod rózsám mit fogadtál
mikor kertembe sétáltál
felfogadtam azt az egyet
rajtam kívül mást nem szeretsz

szeretném én azt megtudni
szeretném én azt megtudni
szabad-e másét szeretni
szabad-e másét szeretni
tudakoztam de nem szabad
tudakoztam de nem szabad
ezért a szívem megszakad
ezért a szívem megszakad

tiltnak rózsám tiltnak tőled
titkon se beszéljek véled
ahol látlak kerüljelek
hogy én ne is szóljak véled

csak egy utcán jártam hozzád
azt is elkertelete anyád
sem nem ággal sem nem fával
az irigyek tanácsával

régi szeretőmért mit nem cselekednék
régi szeretőmért mit nem cselekednék
dunából a vizet kalánnyal kimerném
áj-rá-rá...

annak fenekéből igaz gyöngyöt szednék
a régi rózsámnak gyöngykoszorút kötnék

kössed rózsám kössed te csak mindig kössed
mert az én szeretőm nem leszel már többet

ha a duna vize mind tintává válnék
abból a rózsámnak csak levelet írnék

írom levelemet nem írom nevemet
úgyis tudja rózsám hogy hívnak engemet

magos hegyről foly le a víz
rózsám bennem többet ne bízz

ha bízol is csak úgy bízzál
szeretőről gondoskodjál
ha bízol is mindhiába
mert el vagy szívemtől zárva

úgy el vagy szívemtől zárva
mint szép gúnya a ládába
a szép gúnya szellő nélkül
az én szívem tied nélkül