Bizonytalan voltát világ állapotjának
- Előadásmód
- ének
- Etnikum
- magyar
- Település
- Szany
- Vármegye
- Sopron
- Tájegység
- Észak-Dunántúl (Dunántúl)
- Nagytáj
- Dunántúl
- Gyűjtő
- Lajtha László, Rajeczky Benjamin
- A felvétel helye
- Magyar Rádió Stúdiója
- A felvétel ideje
- 1954.08.28.
- Archívumi szám
- Gr219Ab
- Hossz
- 1:54
- Feldolgozottság
- adatközlő által előadott
Szöveg
Bizonytalan voltát világ állapotjának
Változását látjuk ím minden állatoknak
Kik ma egészségben voltak holnap lesznek
Torkában a halálnak.
Vízi buborékhoz mi életünk hasonló
Mezei virággal egyszersmind elhervadó
Nincsen e világon oly erős alkotmány
Mely lehessen állandó.
A mát Isten adta holnapot nem ígérte
Minden útaidat erősen megkötözte
Hogy száz esztendőt érj vagy csak ötvenig élj
Talán azt sem engedte.
További versszakok (felvételen kívül):
Boldogabbak nálunk a mezei virágok
Kertbéli szép rózsák, gyenge liliom szálak
Nem rettegnek semmit vidámok míg élnek
Van nékik is határok.
Tavasz melegtől igen szépen indulnak
Ékesen újulnak pünkösdkor virágoznak
Nyárban ellandkadnak hideg őszre kelvén
Egyszersmind elhervadnak.
Nincs néked úgy dolgod ember ha meggondolod
Erős számadásod, bizonytalan halálod
Meddig élsz nem tudod, de az nyilván vagyon
Hogy egyszer meg kell halnod.
Első óráját is születésed napjának
Jajszóval kezdetted idejét a világnak
Jaj lészen közepe, jaj lészen a vége
A te kimúlásodnak.
Sem
Változását látjuk ím minden állatoknak
Kik ma egészségben voltak holnap lesznek
Torkában a halálnak.
Vízi buborékhoz mi életünk hasonló
Mezei virággal egyszersmind elhervadó
Nincsen e világon oly erős alkotmány
Mely lehessen állandó.
A mát Isten adta holnapot nem ígérte
Minden útaidat erősen megkötözte
Hogy száz esztendőt érj vagy csak ötvenig élj
Talán azt sem engedte.
További versszakok (felvételen kívül):
Boldogabbak nálunk a mezei virágok
Kertbéli szép rózsák, gyenge liliom szálak
Nem rettegnek semmit vidámok míg élnek
Van nékik is határok.
Tavasz melegtől igen szépen indulnak
Ékesen újulnak pünkösdkor virágoznak
Nyárban ellandkadnak hideg őszre kelvén
Egyszersmind elhervadnak.
Nincs néked úgy dolgod ember ha meggondolod
Erős számadásod, bizonytalan halálod
Meddig élsz nem tudod, de az nyilván vagyon
Hogy egyszer meg kell halnod.
Első óráját is születésed napjának
Jajszóval kezdetted idejét a világnak
Jaj lészen közepe, jaj lészen a vége
A te kimúlásodnak.
Sem