Gyöngyömnek

megérett a kökény megérett a kökény
te vagy a kutya nem én
szemedről látom én a szádról látom én
te vagy a kutya nem én

megérett a kökény megérett a kökény
te vagy a kutya nem én
látom a szemedről a szemöldöködről
te vagy a kutya nem én

hopp itt a tisztán a padlódeszkán
nem leszek többet nyoszolyóleány
ha leszek leszek menyasszony leszek
vőlegényemnek koszorút kötök

arra alá a balaton végén
kinyílott a tulipán a kalapom szélén
egy-két szál három szál
csalfa voltál rózsám megcsaltál

ej de te már nyoszolyólány sosem lehetsz
gyöngykoszorút a fejedre már nem tehetsz
lehetsz nyoszolyóasszony
csinálhatsz lányból asszonyt valahára
hej te kedves göndör hajam hová lötté
talán bizony a konty alá tekerödtél
oda tekerödtem én
ki se tekerödök én soha többé

megkötötték nékem a koszorút
ága-bogaja nyakamba borult
köttek bele szép zöld rozmaringot
közepibe csokros búbánatot

hajnalodik a kismenyecske kiállott a kapuba
arra jön a régi szeretője megállítja egy szóra
reggelig nem maradhatok leánykérőbe kell menni
akkor kezdett a kismenyecske sűrű könnye hullani

adj el anyám adj el mer itt hagylak
ne hagyj itten lányom férjhez adlak

ej hadd hallom hogy kinek ád ke'
ej hadd hallom hogy kinek ád ke'
odaadlak lányom egy gulyásnak
odaadlak lányom egy gulyásnak
ej nem kell nékem az a gulyás
ej az a zsíros bő tarisznyás

gyöngyöm gyöngyöm gyöngyömnek száz forint az ára
kéret engem egy juhász hogy menjek hozzája
ej anyám a juhász az a cifra tarisznyás
elmegyek nem megyek nem megyek hozzája

gyöngyöm gyöngyöm gyöngyömnek száz forint az ára
kéret engem egy kanász hogy menjek hozzája
ej anyám a kanász botjával hadonász
elmegyek nem megyek nem megyek hozzája

gyöngyöm gyöngyöm gyöngyömnek száz forint az ára
kéret engem egy juhász hogy menjek hozzája
ej anyám a juhász az a cifra tarisznyás
elmegyek nem megyek nem megyek hozzája

gyöngyöm gyöngyöm gyöngyömnek száz forint az ára
kéret engem egy kocsis hogy menjek hozzája
ej anyám a kocsis a búcsúra kocsin visz
elmegyek elmegyek elmegyek hozzája