Istenem, istenem

istenem istenem
áraszd meg a vizet
áraszd meg a vizet
hogy vigyen el engem

apám kapujába
s anyám asztalára
hogy kérdezzem őket
kinek adtak engem

cifra katonának
nagy híres tolvajnak
ki egyé-kettőé
nem szánt vért ontani

istenem istenem
hogy meguntam élni
jó reggel fölkelni
folyóvízre menni

jó reggel fölkelni
folyóvízre menni
folyóvízre menni
véres inget mosni

ha folyóvíz vónék
sohase búsulnék
hegyeken vőgyeken
zengedezve járnék

s ahol kisürülnék
porondot hajtanék
kaszáló rétekbe
virágot nevelnék

s ahol én elmejek
még a fák es sírnak
gyenge ágoikról
levelek lehullnak

hulljatok levelek
rejtsetek el éngem
mert az én édesem
mást szeret nem éngem