Édesanyám, miért szültél a világra?

édesanyám mért szültél a világra
mért nem dobtál a zavaros Tiszába
Tisza vize vitt volna a Dunába
hogy ne lennék senki megunt babája

keserű víz nem hittem hogy édes légy
régi babám nem hittem hogy csalfa légy
csalfasággal csaltad meg a szívemet
a jóisten borítsa rád az eget

édesanyám hol van az az édes tej
amelyikkel katonának nevelt fel
adtad volna tejedet a báránynak
ne neveltél volna föl katonának

édesanyám hol fogok én meghalni
hol fog az én piros vérem elfolyni
Oroszország közepében a sírom
édesanyám arra kérem ne sírjon

nekem olyan asszony kell
ha beteg is keljen fel
keljen fel és főzze meg a vacsorát
vacsorával várja haza az urát

nincsen pénzem de majd lesz
mikor Pesten vásár lesz
eladom a feleségem szoknyáját
még az éjjel elmulatom az árát

piros kancsó piros bor
mindjár rám kerül a sor
iszom a bort ölelem a babámat
úgysem élem végig ezt a világot