Kapitány Úr

kapitány úr ha felül a lovára
könnyes szemmel visszanéz a bakára
szemeiből hullanak a hullanak a könnyei
szegény magyaroknak de sokat kell szenvedni

kapitány úr azt mondja a bakának
maradj vissza édes fiam zupásnak
három fényes csillagot varrok varrok gallérodra
egész század hallgat a te szavadra

köszönöm a kapitány úr jóságát
adja másnak azt a fényes csillagját
van énnekem odahaza kökényszemű galambom
két szemében ragyog az én csillagom

három kislány kiment a temetőbe
mind a három letérdepelt a földre
egy közülök feltekintett fölsóhajtott az égre
mért is lettem katona szeretője

édesanyám sejehaj mondanék én valamit
édesanyám sejehaj mondanék én valamit
gombolja ki az én lajbim elejit

nézze meg de sejehaj mi bántja a szívemet
nézze meg de sejehaj mi bántja a szívemet
eltiltották tőlem a szeretőmet

az éjszaka sejehaj nem aludtam egy órát
az éjszaka sejehaj nem aludtam egy órát
hallgattam a régi babám panaszát

éjfél után sejehaj mondta meg hogy mi baja
éjfél után sejehaj mondta meg hogy mi baja
ó szeretne de az anyja nem hagyja