Bakanóták
Szeredás együttes, Szokolay Dongó Balázs, Gyönyörű Zsigmond, Jeremiás Lajos
- Műfaj
- katonadal
- Tájegység
- Hajdúság
- Nagytáj
- Alföld
- A felvétel helye
- Debrecen
- A felvétel ideje
- 2005
- Hossz
- 6:57
- Feldolgozottság
- az eredetihez közeli módon előadott
Szöveg
A hadházi bíró kapujába’
Lehullott az akácfa virága.
Felszedné azt sok jó édesanya,
Ha ja fia nem volna katona.
A bírónak három legény fia.
Három közül egy sem lett katona.
Szívesebben szolgálnám a császárt,
Ha egyformán szedné a regrutát.
A gőzösnek mind a hat kereke,
Mind a hat feketére van festve,
Gyászolja a magyar legényeket,
Fijumébe viszik szegényeket.
A hadházi bíró kapujába’
Leesett a kalapom a sárba.
Gyere babám, vedd fel a kalapom,
Hazajövök, te leszel a párom.
Péterfia kaszárnyára rászállott egy páva,
Vizet viszen a szájába regruták számára.
Mosdjatok regruták, sej-haj, mert porosak vagytok,
Csak az a jó Isten tudja, mikor szabadultok.
Pokrócomnak négy sarkába varrom a nevemet,
Átadom a szerelvényem a százbelieknek.
Hadd olvassa róla, sej-haj, a bundás regruta,
Kinek van a kaszárnyába harminchat hónapja.
Csuhaha, lehajlott a diófának az ága,
Csuhaha, ráhajlott a vizitáló szobára.
De sok édesanya sírva jár el alatta,
Ihajla, hogy a fia három évig katona.
Csuhaha, Böszörményben soroztak katonának,
Csuhaha, lovat adtak, hogy én gyalog ne járjak.
Lovat adtak, keselylábú, sej-haj de pej kancát,
Ihajla, azon járok kisangyalom tehozzád.
Lehullott az akácfa virága.
Felszedné azt sok jó édesanya,
Ha ja fia nem volna katona.
A bírónak három legény fia.
Három közül egy sem lett katona.
Szívesebben szolgálnám a császárt,
Ha egyformán szedné a regrutát.
A gőzösnek mind a hat kereke,
Mind a hat feketére van festve,
Gyászolja a magyar legényeket,
Fijumébe viszik szegényeket.
A hadházi bíró kapujába’
Leesett a kalapom a sárba.
Gyere babám, vedd fel a kalapom,
Hazajövök, te leszel a párom.
Péterfia kaszárnyára rászállott egy páva,
Vizet viszen a szájába regruták számára.
Mosdjatok regruták, sej-haj, mert porosak vagytok,
Csak az a jó Isten tudja, mikor szabadultok.
Pokrócomnak négy sarkába varrom a nevemet,
Átadom a szerelvényem a százbelieknek.
Hadd olvassa róla, sej-haj, a bundás regruta,
Kinek van a kaszárnyába harminchat hónapja.
Csuhaha, lehajlott a diófának az ága,
Csuhaha, ráhajlott a vizitáló szobára.
De sok édesanya sírva jár el alatta,
Ihajla, hogy a fia három évig katona.
Csuhaha, Böszörményben soroztak katonának,
Csuhaha, lovat adtak, hogy én gyalog ne járjak.
Lovat adtak, keselylábú, sej-haj de pej kancát,
Ihajla, azon járok kisangyalom tehozzád.