A pünkösdnek jelös napja
Török Ferencné Molnár Viktória
- Etnikum
- magyar
- Település
- Tápé
- Vármegye
- Csongrád
- Tájegység
- Alsó-Tisza vidék
- Nagytáj
- Alföld
- Gyűjtő
- Péczely Attila, Kertész Gyula
- A felvétel helye
- Tápé
- A felvétel ideje
- 1955
- Feldolgozottság
- adatközlő által előadott
Leírás
A pünkösdnek jelös napja
Minékünk áldása a Szentlélek malasztja
Jól mögfogd, jól mögfogd a lovadnak száját
A kisleányok által házról-házra járt pünkösdölő három zenei stílust és két nagy kultúra hagyományát fűzi össze. Kezdődallama 16. századi húsvéti ének, amely magyarul és pünkösdi szöveggel 1751-ben nyomtatásban is megjelent a Kolozsvári Református Énekeskönyvben. Ez a kezdőének Dunántúlon is szokásban volt. A második dallam a recitáló stílushoz tartozik, a záródallam pedig az ütempárosokhoz. Korábban és másutt gyűjtött változatokat dolgozott fel kórusszvitté Kodály Zoltán Pünkösdölő címmel.
Minékünk áldása a Szentlélek malasztja
Jól mögfogd, jól mögfogd a lovadnak száját
A kisleányok által házról-házra járt pünkösdölő három zenei stílust és két nagy kultúra hagyományát fűzi össze. Kezdődallama 16. századi húsvéti ének, amely magyarul és pünkösdi szöveggel 1751-ben nyomtatásban is megjelent a Kolozsvári Református Énekeskönyvben. Ez a kezdőének Dunántúlon is szokásban volt. A második dallam a recitáló stílushoz tartozik, a záródallam pedig az ütempárosokhoz. Korábban és másutt gyűjtött változatokat dolgozott fel kórusszvitté Kodály Zoltán Pünkösdölő címmel.