Úti Miskáé és lassú magyaros

Én meghagyom mindenkinek
Hogy innap* reggel fát ne vágjon

Me­ én innap fát vágtam
Szerencsétlen úton jártam

Mikor mentem haza felé
Leszakadt a szíjum** csatja

Ej de leszakadt a szijum csatja
A véletlen halálomra

Gazdám, gazdám, édes gazdám
Vigy fel ingem szekeredre

Vigy el ingem a hazámbo
Rég elhagyott kunyhócskámbo

Nyicsd ki anyám a kapudot
Halva hozzák jó fiadot

Ki sem nyitom, bé sem zártam
Jó fiamot sem így vártam

Ej de szépen harangoznak
Talán az én jó fiamnak

Magyarország az én hazám nem német
Odafáj a gyönge szüvem, míg élek
Vigy el, vigy el édes lovam hazáig
Hogy ne fájjon gyönge szüvem sokáig

Én felülék a világnak lovára
De zabolát nem tettem a szájábo
Beugraték a gyimesbükki csárdábo
Hát ott iszik gyenge rózsám bújábo

Addig igyék amig megvilágodik
Megfizeti, aki délig aluszik

*innap = ünnep
**szíju =szíj, bőröv