Az albumról
Hagyományos népzene Székről
"Amikor a lemez anyagával foglalkozni kezdtem, Szék felgyűjtöttségének köszönhetően a bőség zavara fogadott. Nemcsak a szövegek nagy mennyisége, ezerfajta variációja árasztott el, mint a tengervíz, hanem az érzelemből fakadó, különleges előadási stílus, hangvétel, hangszín is, ami a múlt széki énekeseire általánosan jellemző, és a szövegeket oly kifejezővé, élettel telivé teszi a korai Pátria lemezek Lajtha-féle gyűjtéseitől kezdve a legutóbbi időkig. Minden nagy énekes egyéniség ugyanis egy adott dallamra saját ízlése, sorsa szerint énekli rá a szövegeket, ezért is olyan személyes hangúak. Ungvári Mártonné Prózsa Zsuzsát, Sípos György Sándorné Juhos Zsuzsát, Papp Mártonné Fülöp Máriát, Csorba Jánost, Szabó Varga Györgyöt, Székely Ferencet ilyen szempontból is mestereimnek tekintem, még ha sajnos nem is találkozhattam velük. Az az eltűnt világ azonban, amit ők éltek, és életükkel, művészetükkel képviseltek, számomra – és remélem, sokak számára – olyan értéket képvisel, amit mai életemben is szívesen látok viszont. Szóljon az ő emlékükre is ez az örök zene."
Ha egy táncházba járónak Szék nevét emlegetjük, szinte biztos, hogy Korniss Péter ’60-as, ’70-es években készített, emblematikus fényképei jelennek meg belső képernyőjén. Korniss széleskörű ismertségét tekintve, valószínűleg nem csak ők emlékeznek a képeken szereplő füstös, kis parasztházbéli szobákra, ahonnan a táncház-modell e fotóknak is köszönhetően, világhódító útjára indult.
Ezt a régi mintát a városi táncházakban azonban sokan elfelejtették, vagy talán fel sem merült bennük, hogy ez a szórakozási forma szorosan kötődött (nem csak Széken) a párválasztás időszakához, amikor a lányok kivirultak, a legények már konfirmáltak (a reformátusoknál), de még nem vitte el őket az akkoriban kötelező, testet-lelket megváltoztató katonaság. Ez a tizenéves kor minden ember életében az egyik legmeghatározóbbak közé tartozik, talán ez is magyarázza a lemezen szereplő szövegek tiszta, érzelemgazdag, a szerelemhez és jellemzően a párválasztáshoz kötődő, mindent befonó és átfogó burjánzását. Sok esetben e versben megfogalmazott érzelmek a 19. század költőinek mesterműveiből szakadtak ki és kezdték élni folklorizálódott életüket, hiszen a „nemzeti ébredés” mai szemmel talán naiv hitű szellemisége rokon vonásokat mutat egy akkori paraszt fiatal szellemiségével. Az sem kizárható, hogy a nemzeti ébredés költőit a „régi magyar világban” (a második bécsi döntést követő négy évben) még tanították a széki iskolában, így sok versszöveg beszűrődése a helyi folklórba innen eredeztethető. E költői világ őszintesége, és hozzám, egy 21. századi fiatalhoz is szóló üzenetei régóta magával ragadtak. Nem igaz ugyanis, hogy a múlt feneketlen kútjából nem meríthetünk a magunk okulására, hogy a mai mobiltelefonos képernyővilágban a régi fiatalok nem üzennek számunkra is érvényes tanulságokat. A múltat ugyanis nem eltörölni kell, ezek az örök érvényű üzenetek a mindenkori „új világban” is érvényesek, az emberi természetnek olyan bugyraiból hoznak mondanivalókat, amelyek az európai kultúrában az elmúlt ezerévek során kevéssé változtak.
Sőregi Anna ének
Halmos Attila hegedű, ének
Gombai Tamás hegedű
Árendás Péter háromhúros brácsa, ének
Havasréti Pál nagybőgő, kisbőgő, cselló, ének
Juhász Zoltán furulya
Liber Endre cimbalom
Kelemen László harmónium
Szabó Annamária ének
Sípos Márton köszöntő
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Szövegválogatás: Sőregi Anna
Zenei rendező: Liber Endre
Hangmérnök: Dióssy Ákos
Fotók: Korniss Péter, Bezzeg Gyula
Grafika, borítóterv: Gulyás-Szabó Luca
Szöveggondozás: Asztalos Emese
Fordítás: Csúzdi Sára
Angol lektorálás : Sue Foy
Műszaki szerkesztő: Szilasi Marianne
Köszönet Kelemen Lászlónak az évek óta tartó közös munkákért.
Hálás vagyok Árendás Péternek, Gombai Tamásnak, Halmos Attilának, Havasréti Palinak, Juhász Zoltánnak és Liber Endrének a zenélés élményén túl a zenei tanácsokért, ötletekért, és azért, hogy ekkora örömmel és lelkesedéssel kísérték végig az alkotási folyamatot.
Köszönöm Sípos Mártonnak a névnapköszöntések hiteles tolmácsolását, Dióssy Ákosnak a fantasztikus munkáját és Kozma Gyula "Kosztyának" a kisbőgő kölcsönadását.
Külön szeretném kifejezni hálámat Korniss Péternek, hogy lehetővé tette a klasszikus, korabeli képek közlését.
A felvétel a Barázda Stúdióban készült, 2021 októberében.
