Gondold meg, édesem, elejét-utolját
Sőregi Anna – ének; Halmos Attila – hegedű; Liber Endre – cimbalom
- Etnikum
- magyar
- Település
- Szék (Sic)
- Vármegye
- Szolnok-Doboka
- Tájegység
- Észak-Mezőség (Mezőség)
- Nagytáj
- Erdély
- A felvétel helye
- Barázda Stúdió
- A felvétel ideje
- 2021. október
- Feldolgozottság
- az eredetihez közeli módon előadott
- Külső oldalak
- YouTube
A lejátszáskor a YouTube betöltődik.
Szöveg
Eperfa levele hullott a tengerbe,
A rózsám szerelme most jutott eszembe,
A rózsám szerelme most jutott eszembe.
Eszembe jutottak ölelő karjai,
De még százszor jobban a forró csókjai,
De még százszor jobban a forró csókjai.
Gondold meg, édesem, elejét-utóját,
Hogy kivel kötöd be két szemed világát,
Hogy kivel kötöd be két szemed világát.
Mert nem kölcsönkenyér, hogy azt megadhassad,
Sem nem tiszta búza, hogy azt learassad,
Sem nem tiszta búza, hogy azt learassad.
A rózsám szerelme most jutott eszembe,
A rózsám szerelme most jutott eszembe.
Eszembe jutottak ölelő karjai,
De még százszor jobban a forró csókjai,
De még százszor jobban a forró csókjai.
Gondold meg, édesem, elejét-utóját,
Hogy kivel kötöd be két szemed világát,
Hogy kivel kötöd be két szemed világát.
Mert nem kölcsönkenyér, hogy azt megadhassad,
Sem nem tiszta búza, hogy azt learassad,
Sem nem tiszta búza, hogy azt learassad.