Az albumról
Gyűjtötte és összeállította: Sebő Ferenc
Zenészek:
Orsós Kis János (1923) prímás
Orsós Kis András (1934) másodprímás
Orsós Lajos (1921) - brácsa
Kovács János "Köles" (1935) - prímtambura
Kovács Ferenc "Tejes"(1933) - tamburabrács
Bogdán Péter (1928) - nagybőgő
Énekesek:
Hajdú Józsefné Görbe Julianna (1909)
BAjusz Jánosné Miklósa Lídia (1922)
Bida István (1906)
Táncosok:
A Bogyiszlói Népi Együttes tizenhat tagja
Vezető: Streer Tamásné
A Duna mentén fekvő Bogyiszló, hagyományait tekintve, hidat képez Kelet-Tolna és Kalocsa népzenei "nyelvjárásai" között. Földrajzilag valamikor a Duna-Tisza közéhez tartozott, s csak a Duna múlt századi szabályozásakor, a kanyargó meder átvágása révén lett a Dunántúl része. E tájhoz fűződő kapcsolata azonban mégsem újkeletű, hiszen református lakossága innen származik; a reformáció idején rajzott ki a katolikus többségű Tolnából.
A mai bogyiszlói zenekar két együttes összekapcsolódásából keletkezett. Vezető prímása Orsós Kis János a háború után, az 1948-ban elhunyt nagybátyja (Kis Bogdán Ferenc, hegedűprímás) örökébe lépve került annak régi zenekara élére. Ez az együttes kísérte vonós muzsikájával a régi táncegyüttest. Tagjai: a most is vele muzsikáló Orsós Lajos brácsos és az 1968-ban elhunyt Bogdanovics Antal voltak.
A mai zenekar másik részét alkotó együttes 1947 óta működött. Orsós András hegedűprímás mellett (aki jelenleg másodprímás) ebben a zenekarban a tamburák domináltak. Kovács János "Köles" prímtamburán, Kovács Ferenc tambura-brácson, Bogdán Péter pedig nagybőgőn játszott. (A tambura nagyon népszerű hangszer volt ezen a vidéken a 20-as, 30-as években. Maga Orsós Kis János is tamburán kezdett muzsikálni kilenc éves korában, s csak később tért át a hegedűjátékra. Apja, id. Orsós János tamburaprímás volt).
A két zenekar 1969 óta játszik együtt, Orsós Kis János vezetésével.
A zenészek beszámolói szerint, előadeik működési területe a Bogyiszlótól távolabbra eső területekre is kiterjedt. Különösen gyakran jártak át a Duna tulsó felére. Fajsz, Bátya, Dusnok, Miske, Sükösd, Csanád kevert etnikumú lakosságának a magyar zene mellett délszláv ("rác" illetve "tót"), cigány, valamint német ("sváb") táncmuzsikával is kellett szolgálni.
A hanglemez felvételei 1983. IV. 24-én, V. 21-én és 22-én készültek Bogyiszlón, a Művelődési Ház könyvtárszobájában. Ide hívtuk be a zenekart, a táncosokat és a kiválasztott énekeseket. Bár a lemez szándéka szerint a zenekart kívánja sokoldalúan bemutatni, néhány dal erejéig az egyre ritkuló idősebb nemzedék képviselőit is megszólaltattuk.
A Bogyiszlói Népi Együttes tánc közben elhangzó dalali már jórészt az együttes munka során "visszatanult" énekek, mégis hitelesen csengenek, hangulatukban s ízes tájnyelvi előadásukban egyaránt.
Sebő Ferenc, 1984
Zenei rendező: Sebő Ferenc
Hangmérnök: Gajdos Ferenc
