Kék ibolya, ha leszakítanálak / Falu végén van egy vályú / Én Istenem, teremtőm

Kék ibolya, ha leszakítanálak,
Mit mondanál, babám, ha elhagynálak?

Azt mondanám: verjen meg a Teremtő!
Mert nem voltál soha igaz szerető!

Mert ha igaz szeretőm lettél volna,
Közel laktam, felkereshettél volna!

De te igaz szeretőm sose voltál,
Mert egy héten nálam csak egyszer voltál!

Én Istenem, adj erőt a lovamnak!
Hogy keressek más szeretőt magamnak!

Mert aki volt, nem érdemes szeretni,
A jó Isten a két szemét vegye ki!

Édesanyám, ne tiltson a babámtól,
Ha meg akar menteni a haláltól!

Édesanyám, úgyse leszek a másé,
Vagy az övé, vagy az örök halálé!

Falu végén vagy egy vályú, csuhaj, csuhaj, haj, haj,
Abból iszik háromszáz juk, csuhaj, csuhaj,
Én vagyok a vízmerője, csuhaj, csuhaj, haj, haj,
Barna legény szeretője, csuhaj, csuhaj!

Lőrincrévi nádas berek, csuhaj, csuhaj, haj, haj,
Ott terem az ügyes gyerek, csuhaj, csuhaj,
Én is onnat repültem ki, csuhaj, csuhaj, haj, haj,
Bár a nyakam tört volna ki, csuhaj, csuhaj!

Ne nézz babám a szemembe, csuhaj, csuhaj, haj, haj,
Meghalok szégyenletembe, csuhaj, csuhaj,
Rózsa, rózsa, de magos vagy; csuhaj, csuhaj, haj, haj,
Régi babám, de messze vagy, csuhaj, csuhaj, csuhaj!

Én Istenem, teremtőm, trallalla, lallala,
De beteg a szeretőm, trallalla, lallala,
Én Istenem gyógyítsd meg, trallalla, lallala,
Harmadnapra fullaszd meg, trallalla, lallala.

Fehér vászon zsebkendőm, trallalla, lallala,
Elhagyott a szeretőm, trallalla, lallala,
Pünkösd napján hírdetik, trallalla, lallala,
Harmadnapján esketik, trallalla, lallala.

Én Istenem, teremtőm, trallalla, lallala,
De beteg a szeretőm, trallalla, lallala,
Én Istenem, gyógyítsd meg, trallalla, lallala,
Harmadnapra fullaszd meg, trallalla, lallala!