Én Istenem, add nekem / Este a Gyimesbe­ jártam / Fehér fuszulykavirág

Én Istenem, add nekem,
Mer­ én kaszást szeretek,
De ha nekem nem adod,
Felakasztom magamot,
Felakasztom magamot.

Felmegyek a Regátba,
Felülök a vonatra,
Olyat ütök a fődre,
kettőt feleségemre,
Legyen asszony belőle.

Elejtem az ustorom,
Kilyukadt a bocskorom,
Egyet ütök a fődre,
hármat [kettőt] feleségemre,
Legyen asszony belőle.

Három kupa kendermag,
Milyen ügyes legény vagy,
Olyan ügyes legény vagy,
sógoromnak jó volnál,
Sógoromnak jó volnál.

Este a Gyimesbe­ jártam,
Bolondgombát vacsoráztam.
Úgy megbolondultam tőle,
Megszerettem aki főzte.
Úgy megbolondultam tőle,
Elszerettem aki főzte.
Elszerettem, el is vettem,
Milyen boldogul is éltem,
Sokszor mondtam én azóta,
Nem is volt az bolondgomba!

Fehér fuszulykavirág
Nem járok én napvilág,
Járok este sötétbe,
Ica te, gyere, ülj az ölembe,
Jucikám, gyere ülj az ölembe!

Egyszer jártam Tusnádra,
Kétszer Magyarországra,
ott tanultam ezt a szót,
Ica te, nyisd ki csárdás
kisangyalom az ajtót,
Jucikám [Jula, te] nyisd ki lelkem az ajtót!