Vándordal
- Etnikum
- magyar
Szöveg
Hol én elémenek
Még a fák es sírnak,
Gyenge jágacskákról,
Levelek hullanak.
Hulljatok levelkék
Rejtsetek el éngem,
Mer az én édesim,
Sírva keres éngem.
Sirass rózsám sirass,
Még el nem veszesztesz,
Mert ha elveszesztesz,
Nem tudod hol keressz.
Erdőbe mezőbe,
Tenger közepébe,
Erdőbe mezőbe,
S tenger közepébe.
S tengernek két szélén,
Egy árva gerlice,
S tengernek két szélén,
Egy árva gerlice.
S annak is én vagyok,
Talán az egyike,
S annak is én vagyok,
Talán az egyike.
Hol én elémenek,
Még a fák es sírnak,
Gyenge jágacskákról,
Levelek hullanak.
Még a fák es sírnak,
Gyenge jágacskákról,
Levelek hullanak.
Hulljatok levelkék
Rejtsetek el éngem,
Mer az én édesim,
Sírva keres éngem.
Sirass rózsám sirass,
Még el nem veszesztesz,
Mert ha elveszesztesz,
Nem tudod hol keressz.
Erdőbe mezőbe,
Tenger közepébe,
Erdőbe mezőbe,
S tenger közepébe.
S tengernek két szélén,
Egy árva gerlice,
S tengernek két szélén,
Egy árva gerlice.
S annak is én vagyok,
Talán az egyike,
S annak is én vagyok,
Talán az egyike.
Hol én elémenek,
Még a fák es sírnak,
Gyenge jágacskákról,
Levelek hullanak.