Csinom Palkó

Csinom Palkó, Csinom Jankó,
csontos karabélyom,
szép selymes lódingom,
dali pár pisztolyom.
Nosza rajta jó katonák,
igyunk egészséggel!
Menjen táncba ki-ki köztünk
az ő jegyesével!

Ne bánkódjék senki köztünk,
menjünk az Alföldre!
Megrontatik kezünk által
az labonc ereje.
Szabad nekünk jó katonák
Tisza-Duna közi,
labancságnak mert nincs
sohult ottan semmi közi.

Darulábú, szarkaorrú
nyomorult németség!
Fut előttünk, retteg tőlünk,
nyomorult nemzetség!
Görbe hátú, mert lenyomta
füstös moskotéra,
elfárasztott, elbágyasztott
dióverő pózna.

Toldott-foldott, tetves-redves,
minden portékája,
kalapjának nedvessége,
lefügg karimája.
Rendeletlen öltözeti,
csúfos pántlikája,
ne érne egy abadolmánt
minden portékája.

Mi is vitézkedünk ezért
jó kuruc vitézek,
mert ezeknek drágább kéncsét
én soha nem lelek.
Nosza! Most is űzzük, vágjuk
mind ellenségünköt,
mutassuk meg nemzetünknek
jó vitézségünköt.

Patyolat az kuruc,
gyöngy az felesége,
hetes vászon az laboncság,
köd a felesége.
Az laboncság takarodjék
nemes országunkból,
hogy végtire szalagszíjat
ne vágjunk hátakból!