Halasi oláhos

Béres vagyok, béres, már el is szegődtem.
Sej, itt az Újesztendő, jön a szekér értem.
Sajnálom ökrömet, vas járomszögemet.
Sej, cifra ösztökémet, barna szeretőmet.

Kiskutyám a Puli, tehenem a Kuli.
Sej, feleségem Juli, én meg vagyok Gyuri.
Ellődik a Kuli, kölykedzik a Puli.
Sej, babádzik a Juli, most vagy bajba, Gyuri.

Amoda van egy szép kisház, ica-te.
Az én szívem oda vágyik, ica-te.
De nem azért a kis házért cinge, cinge, cingedrece,
Benne lakó szép legényért, ica-te.

Kérnek engem Szögedébe, ica-te.
Ha férjhö mék, de jól járok, ica-te.
Ha férjhö mék, de jól járok, cinge, cinge, cingedrece,
Az urammal véle hálok, ica-te.

Búzába ment a disznó, csak a füle látszik,
Utána mén a kanász, furulyával játszik.
Élet, élet, bundás élet ez ám a gyöngy élet,
Ha megunom magamat, magam is úgy élek.

Megismerni a kanászt, csak a járásáról,
Űzött-fűzött bocskoráról, tarisznyaszíjáról.
Élet-élet, bundás élet ez ám a gyöngy élet,
Ha megunom magamat, magam is úgy élek.