Metterniché

Metternich hercegnek szűk lett a nadrágja,
Kossuth-huszár vigyáz éjjel-nappal rája.
Sebaj, sebaj, éljen a nemzet, éljen a hon,
Éljen a nemzeti társadalom.

Bresciai hiéna a Haynau gondja,
Hogy a magyar vérét egy cseppig kiontsa.
Sebaj, sebaj, éljen a nemzet, éljen a hon,
Éljen a nemzeti társadalom.

Magyarország nagy vitézség,
Körül veszi az ellenség.
Sírnak benne, rínak benne a leányok,
Mer azt mondják, hogy elvesznek a huszárok.

Ne féljetetek magyar lányok,
Nem vesznek el a huszárok,
Nem vesznek el, nem vesznek el a huszárok,
Visszajön még, tihozzátok a babátok.

Ezer esztendeje annak,
Hogy a magyarok itt vannak,
Most akarják az irigyek kiirtani,
De az Isten, s magyar huszár nem engedik.

Föl, föl vitézek a csatára,
A szent szabadság oltalmára.
Édes hazánkért hősi vérünk,
Ontjuk, hullajtjuk, nagy bátran míg élünk.

Föl, föl, látjátok lobogómat,
Indulj utánam, robogó had.
Zeng, dörg az ágyú, csattog a kard,
Ez lelkesíti csatára a magyart.