Gyimesi táncdallamok

Azt gondoltam, amíg élek, mindig víg napokat élek.
De már azzal megcsalattam, bánatos napokra juttam.
Kicsi madár, hogy tudsz élni, mikor nem is tudsz beszélni?
Lám, én tudok beszélgetni, mégis alig tudok élni.
Mert bánatim sokak, s nagyok, magam pedig kicsid vagyok.
Megyek-megyek, meg-megállok, gondolkozom, mit csináljak.
Tiltva tiltnak rózsám tőled, titkos szót se szóljak véled.
Mennél jobban tiltnak tóled, annál jobban szólok véled.
Mert bánatim sokak, s nagyok, magam meg egyedül vagyok.
Egyedül hagyott a világ, egyedül búsulok immár.
Édes, áldott, fényes napom, süss még egyszer világoson.
Süss még egyszer világoson, ne süss mindig homályoson.