Betlehemezés
Mátyás László, Sebestyén Ádám, Sebestyén István, Sebestyén Antalné
- Műfaj
- betlehemes
- Etnikum
- magyar
- Település
- Andrásfalva (Măneuţi)
- Vármegye
- Bukovina
- Tájegység
- Bukovina
- Nagytáj
- Moldva és Bukovina
- Gyűjtő
- Kiss Lajos, Sztanó Pál
- A felvétel helye
- Andrásfalva
- A felvétel ideje
- 1966. 02.
- Feldolgozottság
- adatközlő által előadott
Szövegek
- Dicsértessék a Jézus Krisztus!
- Dicsértessék a Jézus Krisztus!
- Mindörökké ammen.
- Lesznek szivesek a székely betlehemeseket befogadni!
- Befogadjuk!
- Mindörökké ammen.
- Lesznek szivesek a székely betlehemeseket befogadni!
- Befogadjuk!
Ím midőn mindënëket
Ím midőn mindënëket
Bírsággal hívatna
Águsztus, hogy könyvébe
Számszërint íratna.
Cirinus kűldetteték
Betlehem városba,
Hogy az egész tartományt
Vënné ëgy summába.
Elindula József is
A Szűz Máriával,
Istennek erejével
Terhes mátkájával.
Betlehembe hogy juta
Fáradt állapottal,
Szállással kérdëzkëdik
Mindën embër ura.
De ja sok vendég miatt
Nincs sënki barátja,
Ki távolról mëglátja,
Ajtaját bezárja.
Hálni kényszëríttetik
Ëgy rongyos pajtába,
Városon kűl, elhagyott
Vadak barlangjába.
Bírsággal hívatna
Águsztus, hogy könyvébe
Számszërint íratna.
Cirinus kűldetteték
Betlehem városba,
Hogy az egész tartományt
Vënné ëgy summába.
Elindula József is
A Szűz Máriával,
Istennek erejével
Terhes mátkájával.
Betlehembe hogy juta
Fáradt állapottal,
Szállással kérdëzkëdik
Mindën embër ura.
De ja sok vendég miatt
Nincs sënki barátja,
Ki távolról mëglátja,
Ajtaját bezárja.
Hálni kényszëríttetik
Ëgy rongyos pajtába,
Városon kűl, elhagyott
Vadak barlangjába.
A Szűz egy fiat szűlt
A Szűz egy fiat szűlt,
Kin mënnyben öröm gyűlt,
Pásztorok, örüljetëk!
Szabadító földre szállott,
Örvendjetëk!
Kin mënnyben öröm gyűlt,
Pásztorok, örüljetëk!
Szabadító földre szállott,
Örvendjetëk!
Glória! Glória in ëkszelzisz Deó!
Glória! Glória in ëkszelzisz Deó!
Dicsőség mënnyben Istennek!
Békesség földi népeknek!
Jóakaratú híveknek,
Kik Istenben örvendëznek.
Dicsőség mënnyben Istennek!
Békesség földi népeknek!
Jóakaratú híveknek,
Kik Istenben örvendëznek.
Sërkenjetëk, pásztorok, pásztorok
Sërkenjetëk, pásztorok, pásztorok,
Kik nyáj mellett alusztok, alusztok,
Mert születëtt uratok,
Néktëk kis Jézusotok.
Kik nyáj mellett alusztok, alusztok,
Mert születëtt uratok,
Néktëk kis Jézusotok.
Pásztorok, keljünk fel
Pásztorok, keljünk fel,
Hamar induljunk el.
Íme, angyal jelënté,
Hogy Mëssiás születék,
Immár nem messze,
Fényësség jelëne.
Hamar induljunk el.
Íme, angyal jelënté,
Hogy Mëssiás születék,
Immár nem messze,
Fényësség jelëne.
Serkenj fël, fiam!
Serkenj fël, fiam!
Pásztorok eljöttek,
Kik szent angyalidtól
Tehozzád küldettek,
Tehozzád küldettek.
Pásztorok eljöttek,
Kik szent angyalidtól
Tehozzád küldettek,
Tehozzád küldettek.
Leírás
Székely betlehemes játék
Mátyás László (király), Sebestyén Ádám (Szent József), Sebestyén István (angyal), Sebestyén Antalné (Szűz Mária)
A betlehemezés még a századforduló körül az egész nyelvterület legáltalánosabb népi színjátéka volt. A négy népzenei dialektusnak megfelelően négy típusterületen oszlott meg. Ezek közül a délkeleti és északi típusok tartják a rokonságot a középkori liturgikus játékokkal. A játékhagyomány ugyancsak ezen a két területen tartotta magát napjainkig. Az itt bemutatásra kerülő játék a Bukovinából áttelepült székelyek sajátja. A típus népi neve: "betlehemi szolgálat" is jelzi, hogy liturgikus játék maradványairól van szó; erre mutat a recitatív jellege és a közös kórusok szerepe is. Viszont a pásztorok öltözéke és fellépése arra utal, hogy a játéknak a téli napforduló balkáni rítusaival is van kapcsolata. A játék verses szövegét a szereplők hol recitálva éneklik, hol élénk beszédhangon mondják; a kettő ellentéte kitűnő drámai hatású. Nem egy esetben a recitálás záradéka is beszédbe csúszik át. A pásztorok szövege nem verses, előadásmódja öreges-érzelmesre stilizált. A recitatív tónusára közép-európai mondókákban és az ambrozián lectio-tónusban találunk párhuzamot.
Mátyás László (király), Sebestyén Ádám (Szent József), Sebestyén István (angyal), Sebestyén Antalné (Szűz Mária)
A betlehemezés még a századforduló körül az egész nyelvterület legáltalánosabb népi színjátéka volt. A négy népzenei dialektusnak megfelelően négy típusterületen oszlott meg. Ezek közül a délkeleti és északi típusok tartják a rokonságot a középkori liturgikus játékokkal. A játékhagyomány ugyancsak ezen a két területen tartotta magát napjainkig. Az itt bemutatásra kerülő játék a Bukovinából áttelepült székelyek sajátja. A típus népi neve: "betlehemi szolgálat" is jelzi, hogy liturgikus játék maradványairól van szó; erre mutat a recitatív jellege és a közös kórusok szerepe is. Viszont a pásztorok öltözéke és fellépése arra utal, hogy a játéknak a téli napforduló balkáni rítusaival is van kapcsolata. A játék verses szövegét a szereplők hol recitálva éneklik, hol élénk beszédhangon mondják; a kettő ellentéte kitűnő drámai hatású. Nem egy esetben a recitálás záradéka is beszédbe csúszik át. A pásztorok szövege nem verses, előadásmódja öreges-érzelmesre stilizált. A recitatív tónusára közép-európai mondókákban és az ambrozián lectio-tónusban találunk párhuzamot.