Osztopáni malomárok / Tele kertem zsályával / Éva, szívem lánya / Víz alá, víz alá

Osztopáni malomárok, haja rózsa hajaha,
Nem terem az mást mint nádat, haja rózsa hajaha
Nádat terem leveleset,
Legényeknek szerelmeset, haja rózsa hajaha.

Tele kertem zsályával, szép a legény párjával
rózsám, violám, szép aranyalmám.

Osztják a szép jányokat, egy legénynek nem jutott,
igen megharagudott
rózsám, violám, szép aranyalmám.

Maj ha másszor osztatik, szőke leány juttatik,
rózsám, violám, szép aranyalmám.

Éva, szívem lánya, most érik a szilva
Terítve az alja, fölszedjük hajnalra.
Bárcsak az a hajnal sokáig tartana
Hogy a szerelemnek vége ne szakadna.

Víz alá, víz alá, vízi malom alá
Víz hajtja a malmot, szerelem a csókot
Kerekibe lakom, keress föl angyalom
Szélről van a házam bejöhetsz virágom.