Madárka, madárka, ne zavard a vizet / A kapuban a szekér / Ne búsuljon senki menyecskéje

| : Madárka, madárka, ne zavard a vizet : |
| : Hagy igyam belőle, hagy írjak levelet : |
| : Apámnak s anyámnak, szívbéli mátkámnak : |

A kapuba a szekér, itt a legény lejányt két,
de a lejány azt mondja, nem menek férjhez soha.

Párna haja szövetlen, derék alja töretlen,
A toluja a tóba, a vadréce hordozza.

Öröm anya gyűjjön ki, a kapuját nyissa ki,
Mert behoztuk a vejét, a jánya szeretőjét.

Ne búsuljon senki menyecskéje,
hogy az ura nem igen szépecske,
Ha meghal is meg ne hajjon érte,
Mást hoz néki a tavaszi fecske.

Nékem olyan emberecske kéne,
Aki nékem rece fátyolt venne,
Eccer, kéccer jól megveregetne,
Úgy belőlem friss menyecske lenne.