Anyámnak leánykája

Anyámnak lëjánkája, anyámé,
Jól látom anyámé, koppan az óra, vállunk el ëgymástól, anyámé,
Koppan az óra anyámé, s vállunk el ëgymástól.
De arra kérlek, anyámé, immár se felejts el.
Jussak eszëdbe, anyámé, még gyere, kerejs fël anyámé,
hogy mondjam le a bánatimat s a panaszamat.
Gondolj rëjám, anyámé, hogy én ës idegë vagyak.
Én ës ëgyedül való vagyak anyámé, mind aki az égből leesik, anyámé.
Nincsen sënkim, anyámé, akinek mëgpanaszkodjak.
Anyámnak lëjánkája, köszönd meg apádnak, anyámé, hogy ekkarára
fëlnevelgetëtt, anyámé.
Köszönd mëg anyámé, nekëm ës, gondolj rëjám, anyámé,
Isten tudja, hogy nevelgettelek.
Úgy nevelgettelek, anyámé, s úgy érzëgettelek, tűztől, víztől, anyámé,
mind a madár, anyámé, hogy repül el, anyámé, ágról ágra s házról házra, úgy keresi mëg az élelmit s elviszi a fiainak s fëlojsza anyámé. Úgy nevelgeti, s mikor fëlnőnek, anyámé,
szárnyikra jereszti s elrepűlnek, anyámé.
Nem tudod, anyámé, milyen az az anya!
Met én ës olyan vótam, anyámé: falukró falukra vándorlattunk, anyámé, s ëgyik országból a másba.
Úgy dolgozgattam, anyámé, s úgy kerestem a kenyerünköt.
Négye vótatok, anyámé, s négy felé osztettem, amég ekkarára fëneveltelek, most szárnyadra eresztettëlek, anyámé.
De mëgbocsáss, anyámé, jha valamint vétëttem,
Mellehet, nem tudtam jól gondadat viselni, anyámé.
Sokszor mëgbántattalak, anyámé.
Me sokszor, anyámé mëg vótam keserëdve, bánatas vótam, anyámé.
De arra kérlek, anyámé, ne felejts el immán të ës.