Fehér rózsa, Mária, engem Jézus találjon

Fehér rózsa, Mária
Engem Jézus találjon
Szent szívébe’ megszeretett,
Szent halálla(l) megváltotta,
Aran’ fűszál ágajtómon,
Krisztus Urunk ablakimo(n),
Szobámnak a négy sarkába’ négy szép őrző angyal,
Kerüljetek, körösztök,
Őrizzetek, angyalok,
Hajnal hasadtáig,
Világ vérradtáig,
Mária kebelében készül a lélök az örök életre,
Én elértem én órámnak vendéges napjait,
Én kilépek én ajtómo(n),
Krisztus Urunk nyomába,
Ott találok egy aranyágot,
Abba’ van egy zsölleszék,
Abba’ ül a Boldogságos Szűz Mária,
Előtte (j)a kis oltárja,
Kezibe’ (j)a kön(y)vecskéje,
Nyakába’ járó olvasója,
Kérdi tőle Szűzanya:
Mit sírsz, mit rísz?
Hogyne sírnék, hogyne rí(n)nék,
Mikor mozs’ viszik a szent fiamat,
Zsella-hegyre, csapdottatnyi,
Tompa szeggel szegeztetnyi,
Dárdávo’ dárdázik,
Vastörökkel bökdözik,
Hét csöpp vére elcsöppent,
Az Úr angyala fölszedte,
Káriomba fölvitte,
Jézus elejbe tette,
Jézus mondá:
Ki erről az imádságról minden este, reggel megemlékezik,
minden bűne megbocsájtatik.