Kodály Zoltán: Békesség-óhajtás - 1801. esztendő
- Előadásmód
- énekkar
Leírás
(1953)
A kórusmű alapjául szolgáló versben Virág Benedek papköltő (1754-1830) béke iránti vágyát fogalmazza meg a forradalmak és a napóleoni hadjáratok idejéből. A mű elején a szólamok azonos dallama jellegzetes kodályi kezdésnek számít. A zeneszerző ugyanakkor az 1953-ban komponált alkotás folyamán többször folyamodik az unisono hangzáshoz, amely - deklamáló, beszéd ritmikával kiegészülve - az egységes akaratot szimbolizálja.
A kórusmű alapjául szolgáló versben Virág Benedek papköltő (1754-1830) béke iránti vágyát fogalmazza meg a forradalmak és a napóleoni hadjáratok idejéből. A mű elején a szólamok azonos dallama jellegzetes kodályi kezdésnek számít. A zeneszerző ugyanakkor az 1953-ban komponált alkotás folyamán többször folyamodik az unisono hangzáshoz, amely - deklamáló, beszéd ritmikával kiegészülve - az egységes akaratot szimbolizálja.