Kodály Zoltán: Karácsonyi pásztortánc

Bárcsak régen fölébredtem volna!
Látod pajtás most állottam talpra.
Máris csendül a fülembe angyalok mondása,
Hogy a Jézus most született rongyos istállóba.

Oda menni vagyon bátorságom,
Azt remélem kis Jézust meglátom.
Gyere pajtás induljunk el, legyél te is társunk,
Vélünk van a jó furulyás, a régi bojtárunk.

Látod pajtás, hogy többen is vagyunk,
Jánoskával szépen furuglálunk.
Míg a bárányt megfogjátok, addig is mulatunk,
Jézuskának, Máriának énekeket mondunk.

Állhatatlan! Ne csintalankodjál!
Elég légyen már amit mulattál.
Köszönd meg a Jézuskának véle hogy mulattál,
Add néki az ajándékot, amit vélem hoztál.

Várakozzál, még egy verset mondok,
Azután még egy kicsit mulatok.
Azután a jászol felé közelebb ballagok,
Jézuskának a kedvéért egy szép lejtőt járok.