Gyere ki, te gyöngyvirág

Gyere ki, te gyöngyvirág,
Mert feljött a holdvilág, jaj.
Majd kimegyek sz ott lakom,
Csak a lájbim bongolom, jaj.

Csak a lájbim bongolom,
Szeretőmet gondolom, jaj.
Csak a lájbim bongolom,
Szeretőmet gondolom, jaj.

S csak a láj­ bongolatlan,
Szeretőm gondolatlan, jaj.
S csak a láj­ bongolatlan,
Szeretőm gondolatlan, jaj.

A te vaszasz kăpudat
Mász nyissza ki, sze nem ién, jaj.
Att hadd nyissza, sze nem ién,
Még eszedbe jutok ién, jaj.

Sz a te tarka kucsádat
Mász hergesze, sze nem ién, jaj.
Had hergesze, sze nem ién,
Még eszedbe jutok ién, jaj.

Sz a te szeprett házadat
Mász ganézza, sze nem ién, jaj.
Had ganézza, sze nem ién,
Még eszedbe jutok ién, jaj.

S a te karcsú derekad
Más ölelje, se nem ién, jaj.
Had ölelje, se nem ién,
Még eszedbe jutok ién, jaj.

S a te piros orcádat
Más csókolja, se nem ién, jaj.
Had csókolja, se nem ién,
Még eszedbe jutok ién, jaj.

Gyere ki, te gyöngyvirág,
Mert feljött a holdvilág, jaj.
Majd kimegyek hajnalba,
Magosfejű kalapba, jaj.

Nyitva z ajtó bejöhetsz,
Üres a pad leülhetsz, jaj.
Vetett az ágy, lefekhetsz,
Nyitva z ajtó, elmehetsz, jaj.