Fábián Pista nótája – magyar betyárballada
Vas János Panyiga, Dabasi Péter, Lantos Iván, Balázs János
- Etnikum
- magyar
- A felvétel helye
- MTA Zenetudományi Intézet, Budapest
- A felvétel ideje
- 1973
- Feldolgozottság
- nagyon feldolgozott
Szöveg
Engem hívnak Fábián Pistának,
El akarnak vinni katonának.
Göndör hajam le akarják vágni,
Azzal kell a császárt kiszolgálni.
Engem hívnak Fábián Pistának,
Nem megyek el német katonának.
Göndör hajam nem hagyom levágni,
Nem fogom a császárt kiszolgálni.
Nem viselek szürke köpönyeget,
Nem is eszem a komisz kenyeret.
Engem hívnak Fábián Pistának,
A német szökött katonájának.
Jobb szeretek pusztán betyárkodni,
Mint a német katonája lenni.
Inkább adom magam a halálra,
Minthogy legyek német katonája.
Várad alatt van egy akasztófa,
Három betyár nyugodott meg rajta.
A ketteje az semmit sem szólott,
De Fábián halálig búcsúzott.
Eltemetnek a német agarak,
Megsiratnak az erdei vadak,
Inkább leszek sasok vacsorája,
Minthogy legyek német katonája!
El akarnak vinni katonának.
Göndör hajam le akarják vágni,
Azzal kell a császárt kiszolgálni.
Engem hívnak Fábián Pistának,
Nem megyek el német katonának.
Göndör hajam nem hagyom levágni,
Nem fogom a császárt kiszolgálni.
Nem viselek szürke köpönyeget,
Nem is eszem a komisz kenyeret.
Engem hívnak Fábián Pistának,
A német szökött katonájának.
Jobb szeretek pusztán betyárkodni,
Mint a német katonája lenni.
Inkább adom magam a halálra,
Minthogy legyek német katonája.
Várad alatt van egy akasztófa,
Három betyár nyugodott meg rajta.
A ketteje az semmit sem szólott,
De Fábián halálig búcsúzott.
Eltemetnek a német agarak,
Megsiratnak az erdei vadak,
Inkább leszek sasok vacsorája,
Minthogy legyek német katonája!
Leírás
Fábián Pista bihari, Nagyszalonta környéki szegénylegény volt. A hagyomány szerint a szabadságharc leverése után sorozták be egy büntetőzászlóaljba, ahonnan megszökött. Így lett belőle ún. futóbetyár. 1851-ben hosszas hajsza után, áruló segítségével bukkantak a nyomára, de így is csak tűzharc után, sebesülten esett fogságba. A rögtönítélő bíróság felakasztatta. Fábián nótás betyár volt. Szomorú sorsát saját szerzeményű versekben panaszolta el. ezek közül kettőt lejegyeztek a siralomházban. Arany János még a betyár halálának évében, 1851-ben közreadta a Remény című almanachban. A szöveg első két versszakát ebben a változatban a NÉKOSZ kollégiumaiban énekelték. A többi különböző balladaváltozatokból származik.
A felvétel az MTA Zenetudományi Intézetben készült, Budapesten, 1973-ban.
A felvétel az MTA Zenetudományi Intézetben készült, Budapesten, 1973-ban.