Föld és víz

Föld és víz az úr e tájon,
Gazdagot és rongyost éltet,
Föld úrnő, imádunk téged,
Víz úrnő, az isten áldjon!

Föld és tenger lopja álmunk,
Együtt ébredünk a Nappal,
Munkában lel már a hajnal,
És a naptól ég a hátunk.

Föld és tenger, és ebédre
Van kenyér, de csontra száradt,
Víz se jut, hogy abba áztasd,
S vízbe fúl a róna széle.

Föld és tenger, s jő az este,
Otthon várnak éhes szájak.
Nekilátsz a puszta tálnak,
S vár az asszony vézna teste.

Föld és tenger s jő az éjjel,
Rabként hálsz a gödrös ágyon,
Az is kín, ha jő az álom,
Azt is föld, víz tépi széjjel.

Mindig föld és víz, hogy fájjon,
Föld és tenger, rongyos élet!
Föld úrnő, szolgálunk téged,
S megkrepálunk! Hát, isten áldjon.