Amott láttam egy szép kerek parlagot

Amott láttam egy szép kerek parlagot,
Még én oda délred elhajtok,
Ott láttam egy szép barna lányt eprézni,
De szeretnék vele szívet cserélni.

Kilenc gulya, kilenc csikó de sáros.
Ugyan kié ez ménes, de páros?
Talán bizony a kisasszony a bojtár?
Szívem juhász itt teridd le a subád!

Nem teríthetem itt le a subámat,
Tilos van itt behajtják a falkámat,
Má­te azzal szívem juhász ne gondolj,
Hisz édesanyám kiváltja ezt, ha mondom.

Édesanyám váltsa ki a falkáját,
Hisz velem töltötte az éjszakáját.
de Lányom, lányom, lányomnak se mondalak,
Ha én téged etgy juhásznak od­adlak.
de Nem bánom én édesanyám tagadj meg,
Fáj a szívem, a juhászér­ hasad meg.

Öreg báró nem vette ezt tréfára,
Felpattant a legjobb nyerges lovára,
Felpattant a legjobb nyerges lovára,
Kivágtat a közelebbi tanyára.

Kérdezi a számadó juhásztól,
Hol kószál a bojtárod a nyájától?
A bojtárom három hete csavarog,
Bizonyára vele van a kisasszony.