Budai királyválasztás
Helyey László, Csörsz Rumen István
Szöveg
BUDAI KIRÁLYVÁLASZTÁS
Írást írnak az urak Budán,
És elküldik János jó vajdának.
Ime halljad, híres János vajda!
Urak hívnak téged fel Budába,
Siess hát fel ide a tanácsba!
Egybegyültek, Budán tanakodnak,
Királyságra kit is válasszanak:
Tanakodnak, dehát, mindhiába,
Nincs egyesség a királyválasztásba,
Jer hát te is ide eygmagadba,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak!
Elolvass írásuk a vajda,
Hogy írásuk gyorsan végigmérte,
Hamar patant jó lova nyergébe,
S vette útját egyenest Budának:
De utánfut kicsiny Mátyása.
Várj, had menjek én is jó apával!
És mit tegyen kérő gyermekével?
Hát megállva, Matyikát bevárja,
S veszi szépen nyerge elejére.
Mikor így jő híres Budavárba,
Ott az urak így támadnak rája.
János vajda, a teremburádat,
Nem megírtuk, jöjj fel egymagadba,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak?
Tankodnak, ilyen végzést hoznak,
A koronát levegőbe dobják,
A leszálltába akire leszállna,
Választani azt fogják királynak.
A koronát a felhőbe dobják,
S lesik, várva, hogy kire száll a:
S ím estébe János fiát érte,
Szálla szépen Matyika fejére.
Szitkozodnak az urak Budában,
Gyúl a harag János jó vajdában,
S az ütlegből kijut Matyikának,
Ot is hol csak gyenge ütés érte,
Gyenge testét elfutja a vére,
S az atyja zárja ház emeletére.
A koronát most ismét földobják.
zállton szállva a levegőbe
Esik végre a ház tetejére,
Tetőn általJános kis fiára,
A vajdának kicsi Mátyására.
És az urak így szólnak Budában:
A szerencse kedvez A vajdának,
János vajda kis Mátyás fiának,
Ő országunk koronás kkirálya!
Írást írnak az urak Budán,
És elküldik János jó vajdának.
Ime halljad, híres János vajda!
Urak hívnak téged fel Budába,
Siess hát fel ide a tanácsba!
Egybegyültek, Budán tanakodnak,
Királyságra kit is válasszanak:
Tanakodnak, dehát, mindhiába,
Nincs egyesség a királyválasztásba,
Jer hát te is ide eygmagadba,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak!
Elolvass írásuk a vajda,
Hogy írásuk gyorsan végigmérte,
Hamar patant jó lova nyergébe,
S vette útját egyenest Budának:
De utánfut kicsiny Mátyása.
Várj, had menjek én is jó apával!
És mit tegyen kérő gyermekével?
Hát megállva, Matyikát bevárja,
S veszi szépen nyerge elejére.
Mikor így jő híres Budavárba,
Ott az urak így támadnak rája.
János vajda, a teremburádat,
Nem megírtuk, jöjj fel egymagadba,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak?
Tankodnak, ilyen végzést hoznak,
A koronát levegőbe dobják,
A leszálltába akire leszállna,
Választani azt fogják királynak.
A koronát a felhőbe dobják,
S lesik, várva, hogy kire száll a:
S ím estébe János fiát érte,
Szálla szépen Matyika fejére.
Szitkozodnak az urak Budában,
Gyúl a harag János jó vajdában,
S az ütlegből kijut Matyikának,
Ot is hol csak gyenge ütés érte,
Gyenge testét elfutja a vére,
S az atyja zárja ház emeletére.
A koronát most ismét földobják.
zállton szállva a levegőbe
Esik végre a ház tetejére,
Tetőn általJános kis fiára,
A vajdának kicsi Mátyására.
És az urak így szólnak Budában:
A szerencse kedvez A vajdának,
János vajda kis Mátyás fiának,
Ő országunk koronás kkirálya!