Marosszéki táncdallamok
Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Toni Árpád, Farkas Zoltán "Batyu"
- Műfaj
- csárdás, forgatós, sebes csárdás
- Etnikum
- magyar
- Tájegység
- Marosszék (Székelyföld)
- Nagytáj
- Erdély
- A felvétel helye
- Zeneakadémia, Budapest
- Hossz
- 9:57
- Feldolgozottság
- az eredetihez közeli módon előadott
Szövegek
kit virágot rózsám adott
kit virágot rózsám adott
el sem hervadt már elhagyott jajajajj
annak is egy asszony oka
verje meg az egek ura
tudod rózsám mit fogadtál
mikor kiskertemben jártál
rózsát kértem szegfűt adtál
jaj de hamis lelkű voltál
fáj a szívem kívül-belül
bánat szorítja két felül
bánat olyan mint az enyém
nincsen a föld kerekségén
el sem hervadt már elhagyott jajajajj
annak is egy asszony oka
verje meg az egek ura
tudod rózsám mit fogadtál
mikor kiskertemben jártál
rózsát kértem szegfűt adtál
jaj de hamis lelkű voltál
fáj a szívem kívül-belül
bánat szorítja két felül
bánat olyan mint az enyém
nincsen a föld kerekségén
kicsi kutya tarka ne ugass hiába
kicsi kutya tarka ne ugass hiába
van nekem szeretőm somlyó városába
nem adnám a szőkét széles e világért
de még a barnát se nagy-magyarországért
kerek a káposzta csipkés a levele
búsul a kisleány nincsen szeretője
ne búsulj ne búsulj ne is siránkozzál
majd ad a jóisten csak jól imádkozzál
van nekem szeretőm somlyó városába
nem adnám a szőkét széles e világért
de még a barnát se nagy-magyarországért
kerek a káposzta csipkés a levele
búsul a kisleány nincsen szeretője
ne búsulj ne búsulj ne is siránkozzál
majd ad a jóisten csak jól imádkozzál
Leírás
A Kodály műben található dallamokat mutatjuk be itt eredeti népzenei formájukban. (Kodály Zoltán: Marosszéki táncok, zongora, 1927, (Eő 19.), zenekari átirat, 1930, (Eő 64.). Érdemes megjegyezni, hogy a műben használt valamennyi dallamot Kodály maga jegyezte le (`Kodály forrás`). Összeállításunk első dallamát hegedűn és gardonnal játsszuk. Ez a hangszeregyüttes a Marosszéktől északkeletre levő Gyimesben általános. Az átmeneti területen vonósokat találunk, időnként gardon kísérettel kibővítve, míg Marosszéken cimbalommal kiegészített vonósbanda terjedt el. A koncerten a vidék egyik kiemelkedő cimbalmosával, Toni Árpáddal (Vajdaszentivány, Voivodeni) játszottunk együtt. A gardonos dallamot és a gazdag díszítésű lassút Vikár Béla gyűjtötte fonográffal 1904-ben. Ez utóbbi úgynevezett `jaj-nóta`, mert benne rendszeresen megjelenik egy sor: `jajj, jajajajj, jajajja`.
A jaj-nótát két forgatós táncdallam követi, Lajtha László: Kőrispataki gyűjtésének 4. darabja, illetve a Kodály mű fődallama, amit ő maga 1910-ben gyűjtött Gyergyóremetén, Csíkban. A híres melódia virágénekként megjelenik a XVII. századi Vietórisz kódexben, szövege pedig a Vásárhelyi Daloskönyvben, a Mátrai kódexben illetve a Komáromi énekeskönyvben is megtalálható. Mai szöveges változatát is ismerjük Csíksomlyóról, Domokos Pál Péter gyűjtéséből.
A sebes csárdásban a környéken elterjedt, közismert dallamot játszunk, felhasználva a Kodály műben is lezárásként szereplő dallamrészletet. (részlet a lemez kísérőfüzetéből)
A jaj-nótát két forgatós táncdallam követi, Lajtha László: Kőrispataki gyűjtésének 4. darabja, illetve a Kodály mű fődallama, amit ő maga 1910-ben gyűjtött Gyergyóremetén, Csíkban. A híres melódia virágénekként megjelenik a XVII. századi Vietórisz kódexben, szövege pedig a Vásárhelyi Daloskönyvben, a Mátrai kódexben illetve a Komáromi énekeskönyvben is megtalálható. Mai szöveges változatát is ismerjük Csíksomlyóról, Domokos Pál Péter gyűjtéséből.
A sebes csárdásban a környéken elterjedt, közismert dallamot játszunk, felhasználva a Kodály műben is lezárásként szereplő dallamrészletet. (részlet a lemez kísérőfüzetéből)