Szól a kakas már

Az összeállítás stúdiófelvétele hallható a magyar zsidó népzenét bemutató CD-nken, amelyik 1992-ben jelent meg Szól a kakas már címen. Ott ezt írtuk: ,,Móricz Zsigmond említi az Erdély trilógiájában, mint Bethlen Gábor, a nagy erdélyi fejedelem kedves dallamát. A `Nagy fejedelem` személye, és az Erdélyi Fejedelemségnek a korabeli Európában még szokatlan türelmes vallási politikája fontos szerepet játszott az erdélyi zsidó kultúra folyamatos fejlődésében. A dal a legenda szerint a nagykállói szent rabbi, Reb Eizik nótája volt. Szabolcsi Bence, a világhírű zenetudós idézi egyik tanulmányában: `Taub Eizik 1780 körül került Nagykállóra melamednek (tanítónak) a nagykállói rasekol gyerekei mellé, s ott később rabbi lett. A költői lelkű, természetszerető pap a legenda szerint mezei sétája közben hallotta a dalt egy pásztorgyerektől, s egy belső hang ellenállhatatlanul ösztönözte őt annak megtanulására. Megvette hát a dalt két aranyért. Abban a pillanatban, amikor a vásárt megkötötték, a rabbi megtanulta a dalt, a pásztorgyerek meg elfelejtette. Azóta a felvidéki zsidóság magáénak érzi a nótát, és zsoltáros virrasztásai, s egyéb vallásos ünnepei alkalmával mindenütt énekli, mivel annak szövegéből Messiást váró, allegorikus értelmet érez ki.` A dal a magyar nyelvterületen általánosan ismert, sokszor vegyes magyar-héber szöveggel. A darab elején és végén hallható lassút Gheorghe Covacitól tanultuk, aki az apjával ezt Purimkor muzsikálta.­­ (részlet a lemez kísérőfüzetéből)