Bonchidai ritka magyar

Annyira kerüld a vizet
Babám amennyire lehet
Ha nem lehet, belémehetsz
Azért még az enyém lehetsz
Bonchidai nagy hegy alatt
Ott van egy kút fedél alatt
Aki abból vizet iszik
Babájátúl elbúcsuzik

Ki a Tisza vizét issza
Fáj is annak szíve vissza
Én is ittam már belőle
Fáj is az én szívem tőle
Árva vagyok anya nélkül
Jobban a szeretőm nélkül
Annak meghalni is könnyű
Kiér nem foly semmi könnyű

Szántottam gyepes gyükeret
Vetek bánatot eleget
Öntöm könnyeim záporát
Megáztatom hazám porát
Csendes hazám megérdemli
Érte könnyeket hullatni

Nézem a csillagos eget
Eszem az árva kenyeret
Nézem a csillagos eget
Iszom az idegen vizet
Esteledik a nap halad
Tőlem a rózsám elmarad
Esteledik a nap nyugszik
Tőlem a rózsám búcsúzik

Lábad akárhol sétáljon
Szemed mind utánam járjon
Szemed akárkit szeressen
Szíved engem ne felejtsen