Az albumról
A gregorián dallam a középkori kódexek szerint túlnyomórészt latin szöveghez kapcsolódva élt.
E dallamvilág azonban eredetileg más nyelvekhez is kapcsolódhatott, például göröghöz, szírhez. A középkor vége felé egyre-másra mutatkoztak olyan törekvések, hogy áttegyék újabb nemzeti nyelvekre is: először német és cseh, később svéd, norvég, angol nyelvű gregorián énekekkel találkozunk. Az egyik leggazdagabb nyelvű gyűjtemény éppen a 16-17. századi magyarországi protestáns egyházaké, akik mintegy 1000 dallamot énekeltek anyanyelvre fordítva.
A Schola Hungarica általában latinul énekli a gregoriánt, úgy, ahogy a kódexekben a kódexekben áll. Szinte mindent, ami itt elhangzik, már hanglemezre vettünk latinul is. A szövegek maguk is irodalmi értékek. Hívőnek, nem hívőnek egyaránt "beszélnek", s ahogy azt sokszor leírták az ókori szerzők: intenzívebben beszélnek, ha énekelve hallgatjuk őket.
A tételek egy részét a 16. századi protestáns magyar gregorián forrásaiból, az ún. graduálkönyvből vettük (ezeket PG - "protestáns graduál" jelzéssel különböztetjük meg). A többit pedig úgy kell hallgatnunk, mint egy magyarra fordított operát: a zenei és szövegi értelmet egyszerre, összekapcsoltan átadó üzenetként.
Valamennyi elhangzó dallamot magyarországi kódexekből vettük.