Aratódalok

Sokat arattam a nyáron,
Keveset aludtam ágyon.
Hol erdőbe, hol mezőbe,
Hol a tarló közepébe.
Az acsai nádas berek
Ejnye, de sok búzát termett.
Kitermette téli adósságom,
Vígam élem a világom.

Víg légy gazda, víg légy,
Víg munkásaid vannak.
Szomorún kimennek,
Vígan hazajönnek.
Terítsd asztalodat,
Tedd rá print borodat.
Tedd rá print borodat.
Fehér kalácsodat.
Megarattunk már mi,
Mit arassunk már mi?
Van még galambomnak,
Megaratjuk azt is.

Szép az idő, szépen ragyog ez a nap,
Nagyságos úr az ablakhoz ballag.
Onnan nézi az ő aratóit,
Mikor viszik vidám koszorúit.
Elkészült már a vidám koszorú.
Nagyságos úr ne legyen szomorú.-
Mert vidáman végeztük munkánkat,
Az Istennek adjunk nagy hálákat.