A "Láli nénié"

Bújdosik az árva madár,
minden erdőszélen leszáll,
s hogyne bújdosna el szegény,
mikor olyan árva, mint én!
Aj-lala...
Árva vagyok, de nincsen,
de nincsen is oly árva,
S szívemből a rózsa,
de a rózya ki van zárva.

Aj-lala...
Rózsabokor domboldalon
borulj vállamra galambom,
Súgjad fülembe, hogy szeretsz,
jaj de jól esik nékem ez!

Aj-lala...
Azt gondoltam még a világ,
mindig ég a gyertyavilág,
De már látom, hogy elalszik,
s az én rózsám már haragszik.
Azt gondoltad élhetetlen,
hogy érted vagyok oly kedvetlen,
De én érted nem vagyok,
másokér szomorkodok.

Megérem én azt az időt,
sírva jársz el kapum előtt.
Megöleled kapum fáját,
úgy siratod a gazdáját,
S járjál babám addig sírva,
míg a fűzfán terem szilva,
S az akácfán piros alma,
s az akácfán piros alma.

***Édeasnyám súgok kendenek,
csuhaj valamit,
Hogy gombolja ki fehér ingem
egész elejét,
Nézze meg, hogy mi bántja a szívemet,
Elrabolták tőlem a szeretőmet.

Nem rabolták csak az Isten,
csuhaj elvette,
S annak adta, aki éppeg
megérdemelte.
Én Istenem add nekem,
mer én is megérdemlem,
Ha csak lehet
én is gondját viselem.

Odafenn a hegytetőn,
s ott lakik a szeretőm,
Fehér kendőt lobogtat,
engem oda csalogat.
de én oda nem megyek,
szereetője nem leszek,
s ha én oda felmegsek,
szeretője én leszek!

Bús az idő, bús vagyok én csuhajj magam is,
Száraz fődben elhervad már a virág is.
Én is voltgam, mikor voltam,
virágok közt virág voltam.
An-nana...
De rossz kertészre akadtam, s keze alatt elhervadtam
Ana-nana...

Szerettelek egy ideig,
keddtől fogva szeredáig.
S ugyi babám sok szép idő,
száradjon beléd a tüdő.

Nem átkozlak, nem szokásom,
verjen meg a sóhajtásom.

Ez az utca gidres-gödres.
rajta jár a magyar gőzes.
Én vagyok a tüzelője,
barna legény szeretője.
S amér barna nem cigány,
szeret engem igazán.

Édesanyám is volt nékem,
kesservesen nevelt engem,
Éccaka font, nappal mosott,
jaj de keservesen tartott.

Édesanyám sok szép szava,
kit fogadtam, kit nem soha,
Megfogadnám, de már káső,
hull a könnyem, mint az eső.

Húzzad cigány hajnalig,
míg a pendely langall ég!

Addig élek, amíg élek,
amég bennem zeng a lélek.
Zeng a lélek, zeng a szó,
zeng a szerelemajtó