Válaszúti sűrű berek

Válaszúti sűrű berek,
A szeretőm ott kesereg;
Tudod babám, mit fogadtál,
Mikor velem kezet fogtál.

Mind azt mondtad, hogy elveszel,
Ha beszántol, ha bevetel.
Bészántottál, bévetettél,
Engem el is felejtettél.

Bánat, bánat, hol születtél,
Talán a fellegből estél?
Bánat olyan, mint az enyém,
Nincsen a föld kerekségén.

Kinek panaszoljam magam,
Kinek mondjam a bánatam,
Kinek mondjam, ki hallgat meg,
Engemet ki vígasztal meg?

Megmondanám a virágnak,
De az megmondja az ágnak;
Nem mondom én, csak a földnek,
Mert az nem mondja senkinek.

Fekete föld, neked mondom,
Te légy az én vígasztalóm;
Hallgassál meg, vígasztalj meg,
Árva szívem nyugtassad meg.